Történet
A fajta Japánból
származik és
az Egyesült Államokban
tenyésztették
tovább. Az amerikai akita Japán őseit szarvas,
medve,
vaddisznó vadászatára valamint teher
és
szánhúzásra
használták, míg a
nagyobb termetű fajtákat harci feladatokra is
nevelték. A
kutyák tenyésztésében
meghatározó elem volt a halálmegvető
bátorság, a feladat mindenáron
való
teljesítése, a küzdeni tudás
és
önfeláldozás. A medvékkel is
szembeszálló kutyák
tökéletes
megtestesítői annak az ideálnak, amit egy harcos
szellemű
japán elvárt az őt szolgáló
kutyától és embertől
egyaránt. Az 1603-as
évektől kezdődően az Akita tartományban (USA)
megrendezett kutyaviadalokon Akita Matagi-kat, közepes
méretű medvevadász kutyákat
uszítottak
egymás ellen. 1868 után Tosa-val és
masztiffokkal
keresztezték őket, amelynek
eredményeképpen
méretük jelentősen megnövekedett. A
második
világháború idején a
kutyák
bundáját katonai ruházat
céljára
használták. A II.
világháború
végére a számuk drasztikusan
lecsökkent.
Három, jól
elkülöníthatő
változatuk alakult ki: a Matagi-, a harci és a
németjuhász Akiták. Ősi
otthonuktól
elzárva tulajdonképpen egyedi, csak az
Egyesült
Államokra jellemző fajtává alakultak,
1955
óta változatlan tulajdonságokkal
és
jellemzőkkel.